Vitaminokkal a koronavírus ellen

covid-19-article-01

A 2019-es év végén kitört koronavírus gyorsan fokozódó egészségügyi vészhelyzetében, rengeteg cikk foglalkozik magával a vírus jelenségével és a jövőbeli negatív következményeivel, azonban azzal a ténnyel, hogy mely vitaminok vehetik fel a harcot ezzel a kíméletlen vírussal szemben, már kevés tanulmány és bejegyzés áll rendelkezésünkre.

Természetesen minden szervezet más és más, de egy dologban nem különböznek. Az immunrendszer megfelelő működése és ellenállóképessége nagymértékben függ attól, hogy milyen tudatosan étkezünk és odafigyelünk-e a megfelelő vitamin utánpótlásra az év minden napján. A következő cikkünkből, mely hiteles forrásokra és elemzésekre támaszkodik, megtudhatod, hogy milyen vitaminokat, milyen mennyiségekben érdemes a szervezetedbe juttatni, hogy az immunrendszered kellőképpen felerősödjön és átvészelhesd ezt az embert próbáló időszakot.

 

A CINK

A cink jelen pillanatban az egyik legszélesebb körben említett esszenciális elem a koronavírus kapcsán. Az elégtelen cinkellátottság világszinten a lakosság mintegy 31%-át érintheti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kapcsolódó publikációja szerint.[1]

A cink számos élettani folyamat nélkülözhetetlen eleme, így többek között fontos szerepet játszik védekezőrendszerünk egészségének fenntartásában. A cinkhiány immunfunkciók csökkenését eredményezi befolyásolva a csecsemőmirigy, a természetes ölő és szupresszor sejtek aktivitását.

A koronavírus vonatkozásban már egy 2010-es kutatás leírta, hogy a vizsgált sejtkultúrákban a cinkkoncentráció növelése hatékonyan gátolta több vírus RNS-ének replikációját, többek között a koronavírusét (SARS-CoV). [2]

A cinkkel kapcsolatos további aláhúzandó élettani előny, hogy a SARS-CoV-2 kapcsán kiemelt az idősek fokozott veszélyezettségének hangsúlyozása. Bár a cinkhiány nem az egyetlen oka az immunöregedésnek, de mindenképpen egy kritikus eleme annak, melynek mentén az immunfunkciók korral járó hanyatlása és az idősek csökkenő cink-szintje közötti kapcsolat számos kutatás által leírt.[3], [4], [5], [6], [7], [8], [9]

A cinkhiány rendezését szolgáló időskori cinkkiegészítés a kapcsolódó kutatások adatai alapján hatékonyan támogathatja a szervezetünk vírusfertőzésekkel szembeni védekezését. [10], [11], [12]

 

A D-VITAMIN

Bár az általános dietetikai alapelvek szerint kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással a szervezet vitamin és ásványianyag ellátottsága biztosítható, még az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatos állásfoglalása is kiemeli:

„ .. tavasz elején a szervezet raktárai, a téli korlátozott zöldség- és gyümölcs fogyasztási lehetőségekre, az alacsonyabb napos órák számára, alacsonyabb szinten állnak, egyes embereknél akár ki is merülhetnek. A raktárak kimerülését gyorsítják a krónikus betegségek, a mozgáskorlátozottság, a helytelen táplálkozás. Éppen ezért ilyenkor fontos, hogy plusz vitamin, ásványi anyag és nyomelem bevitelről gondoskodni kell, itt elsősorban a D vitamin, a C-vitamin emelendő ki első helyen.”[13]

Bár a D-vitaminban gazdag a tőkehalmáj-olajat, és a napfényterápiát már az 1800-as évektől alkalmazták a tuberkulózis kezelésében. A D-vitamin védekezőrendszerünk szabályozásában betöltött kritikus szerepe csak az elmúlt évtizedekben került a figyelem középpontjába, miután 1981-ben a brit Robert Edgar Hope-Simpson rávilágított, hogy a téli hónapokban fellobbanó influenzajárvány és egyéb légúti fertőzések kialakulásának „szezonális stimulusa” a téli hónapokat jellemző csökkent napfénykitettség, és így a D-vitamin ellátottság elégtelensége.

A D-vitamin hatására megnő az immunválaszt erősítő katelicidin nevű fehérje elválasztása, mely szabályozza a makrofágok a kórokozókkal szembeni destruktív hatását, befolyásolja a T- és B-limfocitákon keresztül a citokinek és az immunglobulinok termelődését.

A Coloradói Egyetem egy 6 éves időtávot átfogó kutatása során azt találták, hogy az alacsony D-vitamin szinttel rendelkező alanyok körében 40%-kal gyakrabban fordult elő a felső légúti fertőzések valamely formája, mint a normál D-vitamin-szinttel rendelkező alanyoknál.

Bár direkt kutatás nem vizsgálta a D-vitamin és a SARS-CoV-2 kapcsolatát, a vírus bejutását az emberi sejtekbe a SARS-hoz hasonlóan az un. angiotenzin-konvertáz-enzim-II (ACE2) receptor fehérje teszi lehetővé, mely a szakemberek szerint potenciális célpont lehet az ellenanyagok számára, sőt a Cell szaklapban megjelent publikáció már le is ír egy ezen a vonalon működő hatóanyagot.[14]

Az angiotenzin-konvertáz-enzim az endothelsejtek által termelt, a vérnyomás szabályozásában részt vevő enzim. A mindennapi orvosi gyakorlatban az 5. leggyakrabban felírt gyógyszercsoport az angiotenzin-konvertáz-enzim (ACE) gátlók csoportja, a kardiovaszkuláris terápiák részeként.

Hosszú ideje ismert, hogy elégtelen D-vitamin-ellátottság következtében nő a szív és érrendszeri megbetegedések gyakorisága és halálozása. A D-vitamin-hiányos területen élőkben gyakoribb a koszorúér-betegség és magas vérnyomás. D-vitamin-hiányban a szívizominfarktus esélye kétszer akkora, mint megfelelő D-vitamin-ellátottság mellett, a hatásmechanizmus pedig a renin-angiotenzin rendszer szabályozásán keresztül valósul meg..[15],[16] ,[17], [18]

Az elégtelen D-vitamin ellátottság ennek ellenére még ma is világszintű problémát jelent, több milliárd embert érintve világszerte. A D-vitaminhiány széleskörűsége okán az Orvosi Hetilapban 2012-ben megjelent „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című állásfoglalásban a referencia értéket többszörösére emelték.

Korcsoport

Napi javasolt dózis

Biztonságosan elfogyasztható napi mennyiség felső határa

Gyermekek (1–6 év)

600–1000 NE

2000 NE

Gyermekek (6 év felett)

600–1000 NE

2000 NE

Serdülők

800–1000 NE

4000 NE

Felnőttek

1500–2000 NE

4000 NE

 

A C-VITAMIN

A C-vitamin kiegészítés az egyik legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott immunrendszer erősítő eszköz. A kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling kapcsolódó publikációi szerint napi 1000 mg C-vitamin 45 %-kal csökkenti a megfázás/nátha kialakulását és 63 %-kal a betegség hosszát.[19] A Journal of Manipulative and Physiological Therapeutics című szaklapban publikált kutatás során azt találták, hogy a megfázás és influenza tüneteinek megjelenésekor az első 6 órában óránként 1000 mg C-vitamin kiegészítést, majd ezt követően napi 3-szor 1000 mg C-vitamin kiegészítés átlagosan 85 %-kal csökkentette az influenza és a magfázás tüneteit.[20]

A nagydózisú C-vitamin kiegészítés (C-vitamin infúzió formájában) koronavírus kezelésében való hatékony voltát már az év elején elkezdték tesztelni Kínában és Koreában. Melynek nyomán a távolkeleti országokban egyre több kórházban alkalmazzák a nagy dózisú intravénás C-vitamin terápiát, amely a kapcsolódó hivatalos közlemények szerint hatékonynak bizonyult a koronavírus gyógyításában:

“2020. február 20-án újabb 4 súlyos koronavírus okozta tüdőgyulladásban szenvedő beteg gyógyult meg a Tongji Kórházban … álláspontunk szerint a tüdőgyulladásban és a kritikus állapotban szenvedő betegek esetében, a felvétel után a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a C-vitamin kezelést … A nagy dózisú C-vitamin nemcsak javítja a vírusellenes hatást, de ennél is fontosabb, megelőzheti és kezelheti az akut tüdőkárosodást (ALI) és az akut légzési distressz szindrómát (ARDS). “

– China’s Xi’an Jiaotong University Second Hospital

 

A Zhongnan Kórházban folytatott tanulmány során 12 gramm C-vitamint adagolnak napi 2 alkalommal az új vírussal fertőzött betegeknek, de a betegség súlyosságától függően testtömeg-kilogrammonként 50-200mg/kg mennyiséget ajánlanak felnőttek esetébe.

Az ilyen jellegű, nagydózisú C-vitamin kiegészítés, csak néhány napig, és kizárólag orvosi felügyelet mellett javasolt. Megelőzésre az Orthomolecular Medicine News Service több, mint 4 tucat orvosból, és egészségügyi szakértőből álló szerkesztőségi csoportja napi 3 gramm C-vitamin bevitelét javasolja egyenletesen szétosztva azt a nap folyamán, ami 8 óránként 1 grammot jelent: [21], [22]

 

”… már kis mennyiségű C-vitamin kiegészítés is drasztikusan csökkenti a tünetek súlyosságát és növeli a túlélési arányt a súlyosan beteg vírusos fertőzöttek körében.”

– Andrew W. Saul, Editor-in-Chief – Orthomolecular Medicine News Service

 

A FOKHAGYMA

A fokhagyma immunizáló, fertőzésellenes hatását már Arisztotelész és Hippokratész is lejegyezte, de egyes források szerint már időszámításunk előtt 5000 körül vésett sumér ékírásos agyagtáblák is megemlékeznek róla, és egy időszámításunk előtt 1500-ból származó papiruszon, annak több mint 20-féle orvosi alkalmazása olvasható. Mikrobaölő hatása miatt pedig a második világháborúban sebek elfertőződésének megelőzésére alkalmazták.

Annak nyomán, hogy a fokhagyma koronavírus ellenes hatását néhány pre-klinikai tanulmányban leírták, számos publikáció kiemelte a SARS-CoV-2 vírus elleni küzdelemben. A koronavírusok azonban egy víruscsalád, és a hivatkozott kutatások nem a SARS-CoV-2 vírussal szembeni hatékonyságot mutatták, hanem egyéb törzsekkel szembenit.[23]

A fentiek miatt a WHO koronavírussal kapcsolatban indított „Myth busters” weboldalán leírja, hogy a fokhagyma jelen vírus elleni hatékonysága nem igazolt.

Amiért a SARS-CoV-2 kapcsán mégis említést érdemelhet, az a D-vitamin kiegészítésnél is említett angiotenzin-konvertáz-enzimre gyakorolt hatása. A fokhagyma olyan speciális dipeptideket tartalmaz, melyek csökkentik az ACE aktivitást.[24] Így bár további kutatási anyag szükséges az aktuális vírustörzzsel szembeni aktivitás igazolására vagy cáfolására, a pozitív hatás legalábbis feltételezhető a jelenlegi adatok szerint.

 

AZ ECHINACEA – KASVIRÁG

Az echinacea vagy kasvirág az egyik legszélesebb körben alkalmazott immunizáló hatású gyógynövény. Egy nemrégiben publikált 14 független klinikai kutatás adatait összegző meta-analízis következtetései szerint az echinacea 58 %-kal csökkentette a megfázásos megbetegedések kockázatát, illetve már kialakult betegség esetén átlagosan egyharmadával csökkenti annak időtartamát.

A SARS-CoV-2 kapcsán pedig különös aktualitása lehet, ugyanis a Virology című szaklapban 2020. február 26-án publikált kutatás adatai szerint, a kasvirág speciális hatóanyagai a SARS-CoV-2 ellen is hatékonyan szállhatnak harcba. A kutatás során alkalmazott kasvirág kivonat megfelelő koncentrációban adagolva hatékonyan inaktiválta a HCoV-229E, SARS- és MERS-CoV törzseket, köztük az újonnan feltűnt SARS-CoV-2-t.[25]

 

AZ IMMUNRENDSZER TÁMOGATÁSA MINDIG FONTOS  

Természetesen minden vírus és fertőzés megelőzésének az alapja a maximális higiénia, rendszeres kézmosás és fertőtlenítés, azonban egyes vírustörzsek ellenállóbbak és könnyebben terjedhetnek emberről-emberre, így világméretű járványt okozva bolygónkon. A világ vezető orvosai és kutatói nagy feladat előtt állnak az elkövetkezendő hónapokban, és jóllehet, hogy a tökéletes gyógymód, ellenanyag, vagy éppen a védőoltás, amivel teljes mértékben legyőzhető lesz ez az újfajta vírus, még várat a megtalálására, azonban, ha odafigyelünk szervezetünk vitaminszükségleteire és legalább a fent körüljárt vitamin- és étrendkiegészítő készítményekkel tápláljuk és megerősítjük immunrendszerünket, hatalmas mértékű támogatást adunk szervezetünk számára. Fontos megjegezni azonban, hogy a felgyorsult és megváltozott életvitel miatt, nem csak járvány idején ajánlott a fokozott vitaminbevitel, hanem az év minden napján, hogy szervezetünk kiegyensúlyozott és felkészült legyen, akár egy egyszerű megfázás elkerüléséről, akár egy ilyen új típusú koronavírus legyőzéséről legyen szó.

 

Források ▼