Vajon tudjuk honnan ered a Valentin nap és milyen hiedelmek, népszokások tartoznak hozzá?

valentin-thumb

Valentin nap a szerelmesek napja, amikor ajándékkal lepjük meg szerelmünket. Vajon ismerjük az eredetét is, miért ajándékozunk február 14-én?

Szent Valentin legendája

A III. században élt egy püspök, Szent Bálint, azaz Valentin nevéhez kötődik a februári virágajándékozás. Valentin hithű katolikus püspök volt, aki kiállt az emberek jogaiért. Az uralkodó II. Claudius úgy vélte, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak, mint azokból, akiknek feleségük és családjuk van, ezért megtiltotta a fiatal férfiaknak a nősülést.

Valentin azonban úgy tartotta, hogy ez az uralkodói döntés nem tesz jót a fiatal férfiaknak, ezért titokban összeeskette a szerelmeseket, még a katonákat is. Saját kertjéből szedett virágokkal ajándékozta meg a friss házasokat.

Amikor II. Claudius rájött az árulásra, bebörtönözte a papot. Valentin összebarátkozott a börtönőrével és a hite erejével, imáival visszaadta a börtönőr vak lányának a látását. Kivégzése előtt a püspök üzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: ”A Te Valentinod.”

Hagyományok, népszokások, babonák

A legenda évszázadokon át fennmaradt és a 14. században Valentin a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban.

Az angolok már 1446 óta tartják a Valentin-napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek, a 19. században pedig már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek. Azóta pedig már szinte a világ összes országában elfogadott ünneppé vált.

San Valentino sírjához,- aki az olaszországi Terni város bazilikájában lett eltemetve-, február 14-én ezrével érkeznek fiatalok, hogy ott eljegyezzék egymást.

Japánban és Dél-Koreában csak a nők ajándékoznak kedvesüknek Valentin-napon, amire a férfiak az úgynevezett „Fehér Nap” keretein belül megrendezett válaszajándékozással felelnek.

A magyar néphagyományban is a termékenységgel, párválasztással kapcsolatos szokások és hiedelmek fűződnek ehhez a naphoz. Egyes vidékeken a barromfi udvarban, a kotló sikeres ültetésére tartották alkalmasnak február 14-ét, máshol facsemetéket ültettek ez a napon, és termésre is tettek jóslatokat; hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek.

A Tiszántúlon úgy vélték, ekkor jönnek vissza a vadgalambok, a tavasz közeledtét jelezve, de ezen a napon választanak párt a verebek is.

Bálint-napkor a cserszegtomaji gazdák megkerülik a birtokukat napkelte előtt, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tartsák a szőlőtől.

A fiatal lányoknak, több Bálint-napi népszokás is segítséget adott, hogy megtalálják, meghódítsák életük párját, vagy hogy megtartsák szerelmüket. Ha babérlevelet helyeznek párnájuk alá a lányok, álmukban megtudhatták ki lesz a jövendőbelijük. Ha egy szerelmes pár mindkettejük hajszálát belesütötte egy tésztába és együtt elfogyasztották, akkor szerelmük örökké tartott.

Ezeket a hagyományokat és babonákat ma már nem sokan tartják. Helyüket lassan átvették a tárgyi ajándékok, mint például a virágok, csokik, bonbonok, szépségápolási cikkek.